"Ha nincs időd az egészségre, lesz időd a betegségre!"

Ősi gyógymódok

Paramedica, 2005. 06.

A ma elfogadott elméletek szerint Afrika volt az emberi faj bölcsője. Manapság Afrika több országában tapasztalhatjuk, hogy egyre inkább visszatérnek a népi gyógymódokhoz, ezzel nemcsak az ősi kultúrát viszik tovább, de - a természet adta tudás révén, s részben kényszerűségből - sokkal kevesebb gyógyszert használnak, így pénzt takaríthatnak meg.

5000 évvel ezelőtt indult fejlődésnek a Nílus-völgyében az egyiptomi kultúra gigantikus piramisokat és templomokat hagyva maga után. A Sínai-hegyen ott a jel, ahol az Ótestamentum Istene égő csipkebokor képében szólt. Sába királynője és Salamon király legendája Etiópia magas hegyei között született. A kereszténység hamar eljutott Észak-Afrikába, ahol az Egyiptom és Etiópia területén alapított kopt egyház gyökerei csaknem Krisztusig nyúlnak vissza. A VII. században arabok seregei az iszlám nevében leigázták Észak-Afrikát. Ma ez a vallás a legelterjedtebb a térségben. Kairó, Fez és Algír pedig a muzulmánok jelentős központjává vált. A keresztény hittérítők Afrika középső és déli részén voltak a legeredményesebbek, itt ma is a keresztény egyházaknak van a legnépesebb hívőtábora. Ennek ellenére a keresztény és az ősi hitvilág jellegzetes keveredését tapasztalhatjuk, hiszen ma is hisznek a szellemekben, azok ártó és gyógyító erejében, papok és varázslók gyógyítanak, akik jól ismerik Afrika gyógynövénykincseit.

A gyógyító állandóan magánál hordja "gyógyszeres" táskáját. Szertartásaihoz különféle fapálcikákat, csigaházakat használ, velük hívja a szellemeket a beteg kezelésére. A beteget ezért mindig abban a közösségben gyógyítják, amelyben él, és a gyógyító biztos benne, hogy közössége gondosan ápolja majd a beteget. Gyakran egy adott gyógynövény csak az ott élőkre hatásos, illetve egyes rovarok csípésére az őslakosok immunisak, míg mások nem (pl. moszkitó).

A gyógyítók áldozatokkal, tisztító fürdőkkel, tánccal fordulnak az ősök szellemeihez. Titkos receptek alapján készült kenőccsel kenik be a beteg testét, majd dobok hatására transzba esnek, és énekekkel űzik el a gonosz szellemeket, majd varázsszavak mormolásával mentálisan erősítik a beteget. Az ősök szellemének gyakran birkát áldoznak, melyen a beteg szenvedései távoznak. Majd a feláldozott birka vérével mosdatják meg a beteget. A gyógyító ezután megáldott amuletteket oszt szét a rokonság között.

Afrikában gyakori az aszály, ilyenkor a gyógyító és a falu népe közös, éneklő transzba esve kérik Eső istenét az áldásra, mely hamarosan meg is érkezik.

A titkos módszerek, receptek, imák apáról fiúra szállnak, egyesek még a leprát is képesek gyógyítani. A gyógynövényekből mindig csak annyit szednek, amennyire szükségük van. Először Földanyához imádkoznak, engedélyt kérve a begyűjtéshez. A gyógyítás száma a 7, tehát a gyógynövényeket 7 kupacba gyűjtik, a varázsigéket is 7-szer mormolják el.

Kígyómarás megelőzésére különböző gyökereket tartanak a szobában, melyet gyakran a bokájukra is felkötnek. Valószínű a gyökér illatanyaga tartja távol a kígyókat. Házuk környékét gondosan kigyomlálják, mert a fű közt is megbújhatna a kígyó.

Afrika több országában is alkalmazzák a gyógynövényes gőzfürdőt, melyet maszszázzsal egészítenek ki. A gyógynövényeket gyakran a sérülésekbe tömködik a gyorsabb gyógyulás érdekében. Ismerik a köpölyözést is, melyhez tehénszarvból készített csészéket használnak.

Igen elterjedt a tetoválás, melynek célja egyrészt a szépítkezés, másrészt a betegségek megelőzése (pl. golyva ellen nyakra, reuma ellen alkarra), illetve a gonosz távoltartása.

A különböző népcsoportok eltérő gyógymódokat alkalmaznak:

Szenegálban a gyógyító 5 napos tisztítókúrát tart a betegnek, melynek során kiűzi a beteg tudatából a betegséget okozó gonosz szellemet, a Ráhábot.

A togoi Loméban híres "fétiskereskedés" működik, ahol varázsitalokat, mágikus szereket lehet vásárolni: varacskos disznó agyarát, madár- és majomkoponyát, tarajos sül tüskéit, különféle csontokat. (A fétis olyan tárgy, melynek mágikus erőt tulajdonítanak.)

Zaire-ben az emberek apró faragott bábukat viselnek, melynek a hasában helyezi el a gyógyító az orvosságot, melyet egy tükör takar, ez megmutatja tulajdonosának, hogy mely irányból várhatja a káros hatásokat.

Etiópiában és Szudánban ősidőktől fogva hisznek a fehér arcú szellemekben, a zarokban. Ezek a muzulmánok dzsinjeihez hasonlóan egész nemzetséget alkotnak. Az elmebetegséget, például azzal magyarázzák, hogy a beteget megszállta a zar, s hosszú táncszertartás keretében kérik a transzba esett betegben lévő szellemet, hogy távozzon.

Gyakori az amulettek viselése, hogy a birtokosukat ne hagyja el a szerencse.

A jósláshoz rendszerint jósló edényt használnak, melyben kóladiót tartanak, a joruba és dogon papok porral vagy liszttel behintett táblát is használnak, melyekre varázsjeleket rajzolnak. Egyes varázslók jóspálcát használnak az ártalmas emberek megkeresésére. Ilyenkor az egész közösség egybegyűlik, és a varázsló addig jár körbe a pálcával, amíg az meg nem mutatja, hogy kiben lakozik a gonosz.

Nyugat-Afrika egyes részein férfi és női szellemeket ábrázoló faragott fejeket és maszkokat használnak a rítusok és szertartások során. A női maszkok rendszerint szép és jóindulatú szellemeket jelenítenek meg.

Afrika még manapság is az örök titkok, rejtélyek világa. A sivatagok, szavannák, varázslatos tájak, az ősi tudást magukban hordozó emberek, a lélegzetelállító napfelkelték újra és újra odavonzanak, s minden alkalommal felfedezek, tanulok valami újat...